Egykis mitológia : Ragnarök

2009.10.29. 10:51

Nézzetek csak a napra! Gondolkodtatok már azon, vajon mért siet ennyire az égen? Félelmében teszi, mert üldözője, Skoll farkas a nyomában lohol, el akarja nyelni őt, csakúgy, ahogyan Hati, a Holdkutya áhítja a Holdat. Amikor sikerül majd nekik, az lesz a Ragnarök napja. Valahányszor felnéztek az égre, ez jusson eszetekbe; bármikor megtörténhet, hogy a farkasok hajszája beteljesedik, elég hozzá egy szempillanat.

Ezt a pillanatot – úgy tartják – a Hármastél fogja megelőzni. A nap fénye elhalványodik majd, és kihuny a melege. Három hózáporos tél követi egymást nyár nélkül – sokan vélték már a Hármastél beköszöntését felfedezni az elmúlt években, amikor jóformán semmiféle termés nem érett be, de én mondom nektek, a Hármastél ennél is sokkal hidegebb és pusztítóbb lesz. Három évig tartó véres háború fogja megelőzi a Hármastél idejét, amikor testvér fordul testvér ellen, és a fiú atyjára támad; kard- kor lesz, bárd- kor, a farkasok kora.

Ez talán már most el is kezdődött. Egyre csak nőnek a Loki nemzette Fenrir farkas fiai, míg apjuk folyton tépi- rángatja a béklyóját a Vérvörös- tó szigetén, soha bele nem fáradva a szabadulásért folytatott harcba. Midgardtól keletre, a Vaserdőben bújt meg az óriásasszony, aki titokban felnevelte Fenrir fiait, a farkas-álcába bújt óriásokat. Köztük a legerősebb Hati, a Holdkutya, akit a haldokló emberek teste-vére táplál, ő szívja el belőlük az életerőt, ezáltal nő egyre nagyobbra. Amikor elég nagyra nőtt már, utoléri a Holdat és lenyeli, közben a Hold vérével fecskendezi majd be levegőeget, amitől a Nap elvakul, mire Skoll eléri és elnyeli őt is. Erre a világ megrendül majd, irtózatos szelek támadnak, a csillagok is lehullnak, és a döbbent emberek a fekete, üres égre néznek fel.

 A hegyek leomlanak, a jéghegyek porrá törnek, és a föld mélyéről a tüzek pokla szabadul el. Az Yggdrasil kérge felnyög, a világfa hatalmas törzse megremeg, amire égen és földön mindenki lelkét rémület rázza majd. Egyszerre szólal meg három kakas a három világban: az óriásokéban Fjalar, az Ázokéban Aranytarély, Hel birodalmában pedig Bíborvörös. Felvonyít Gorm is, az alvilág bejáratát őrző kutya, és a földrengéstől szerte a kilenc világban minden béklyó egyszerre elpattan; Fenrir farkas elszabadul. Jörmungand, a Világkígyó újra felébred, és őrjöngő düh fogja el, a partra veti magát. Bőréből méreg patakzik majd, hogy eget- földet beborít vele, közben a veszett csapdosásától tengerár önti el a földet. A megáradt tenger eltépi a Körömhajó horgonyát, és a déróriások keletről megindulnak rajta Ázgard ellen.

 A Körömhajó a világ legnagyobb hajója, ami a holtak körmeiből készült, egyik kormányosa Hrym óriás, míg a másik Loki lesz, aki szintén kiszabadul a béklyók lehulltakor. (Azért kell mindig gondosan levágni a halottak körmeit temetés előtt, hogy minél tovább elodázzuk a Körömhajó megépülését.) Fenrir kiköpi a kardot, amivel állkapcsát kitámasztották, és akkorára tátja a száját haragjában, hogy az alsó fogsora a földig, míg a felső az égig ér majd, így akarván elnyelni a világot. Orrlukaiból és szeméből hatalmas lángcsóvák lövellnek. Meghasad az ég is, és mögüle előlovagolnak Muspell szörnyei, a Dél hadserege, élükön Surttal, a tűzóriással.

 Heimdall az istenek őre, aki az ég alján, a Bifröst- híd lábánál lakik, onnan vigyázza, nehogy meglepjék Ázgardot az óriások. Éjjel- nappal száz mérföldnyire ellát, a madaraknál is kevesebbet alszik, és füle oly éles, hogy meghallja, ahogy nő a fű vagy a birka gyapja. Heimdall Odin fia, akit kilenc nővér, Aegir kilenc lánya szült a Hadak Urának; ő a daliás isten, a Fehér Áz, akinek fogai aranyból vannak. Heimdall az, aki azon a napon az isteneket felébreszti, hogy készüljenek a veszélyre; figyelmeztetésül megfújja a Böhömkürtöt, a bölcs Mimir ivókürtjét, amelynek hangját az egész világon meghallják majd, mert túlharsog minden más zajt meg égzengést. Az istenek felébrednek Heimdall kürtjére, és sietnek a tanácsba dönteni, mit tegyenek.

Odin ellovagol Mimir kútjához, de a bölcsesség forrásának vize zavaros, nem olvashatni ki belőle tanácsot e nehéz helyzetben. A hősök, akik a világ kezdete óta csatában estek el, és addig Odin csarnokában, a Valhöllben éltek, most felsorakoznak a végső csatához. A Valhöll Gladsheim színarany várának, Odin lakóhelyének legnagyobb csarnoka; födémje lándzsákból épült, a falakat belülről csupa pajzs borítja, míg a padok vértek benne. A halott hősök minden reggel kilovagolnak, hogy gyakorlatozásképpen megvívjanak egymással életre- halálra, aztán délutánra mind feltámadnak, és féktelen mulatozással töltik az időt. Rengetegen vannak már most is, és addigra még többen lesznek, de ez mégsem lesz elég, amikorra Muspell fiai eljönnek közénk.

Ötszáznegyven kapuja van a Valhöllnek, és mindegyik kapun nyolcszáz harcos özönlik majd kifelé, hogy élükön Odinnal megküzdjenek az óriásokkal Vigrid mezején, ezen a hatalmas mezőn, amely minden irányban száz mérföld hosszú; csak itt férnek el ezek a rettentő seregek. Heimdall előrántja kardját, és Lokira támad; két régi ellenség, de egyikük sem győzhet, mindketten kioltják a másik életet. Heimdall halálával a Bifröst őrizetlenül marad, és Surt pokoli seregei rávágtatnak a szivárványra, hogy azon át érjék el Ázgardot. A Bifröst vörösen izzó vasa azonban megroppan, és leszakad a szörnyű súly alatt, így Surt seregeinek kerülő úton, széles folyókon átúsztatva kell eljutniuk az istenek honáig. Vigrid mezején sorakoznak fel a csatához; Surt délről elhozza Muspell fiait, míg keltről Hrym a déróriások élén, a Körömhajóval érkezik. Mellettük az istenek és emberek legszörnyűbb ellenségei, harcolnak: A vaserdeiek, Fenrir farkas és a Világkígyó, Loki elszabadult fiai.

Odin ráront majd Fenrirre, de a farkas végül elnyeli a Hollóistent, és Odin a szörnyű torokban leli halálát. Ezután Vidar, Odin egyéves fia lép oda, hogy bosszút vegyen atyja miatt. Szétfeszíti kardjával a farkas száját, és vastag talpú bocskorában rálép a farkas alsó állkapcsára. (Ezért szokás a lábbeli orr meg sarokrészénél levágni a bőrdarabokat, és eldobni, hogy Vidar összegyűjthesse őket, és elkészíthessék neki azt a bocskort, aminek vastag talpán nem hatolhat át Fenrir tűhegyes foga sem.)

Odin fia, Vidar pedig megragadván a farkas felső állkapcsát, széttépi a bestia száját, amibe Fenrir belepusztul. Thor nem tud majd Odin segítségére sietni, mert a Világkígyóval kell megküzdenie – immár másodszor az idők során. Lesújt a Mjölnir az irdatlan koponyára, és úgy tűnik, Thor másodszor is diadalt arat, Jörmungand halott; ámde Thor még kilenc lépést tesz, és holtan esik össze ő is a kígyó ráokádott mérgétől. Közben az alvilág őre, a veszett Gorm Tyrrel, a félkarú istennel kerül szembe, és a harcban mindketten elpusztulnak. Frey bátran támad Surtra, Muspell urára, de a hatalmas párbaj után el kell majd esnie, hisz az elherdált varázskardja nélkül, puszta kézzel nincs esélye a tűzóriás ellen.

 Ez pedig el is dönti az iszonyú csata kimenetelét: A Valhöll hősei egyedül nem képesek megfékezni Surt pokoli seregét, és sorra elesnek, végül Muspell harcosai maradnak csak állva Vigrid véráztatta mezején, és Surt a felégeti az egész világot. Marad-e valami ekkora pusztulás után? Lesznek-e még istenek? Igen, de ezt közülünk már senki sem fogja látni. Akad majd pár hely, ami épen marad. Hvergelmir forrásánál Nidhögg, a gonosz sárkánykígyó gyötri majd tovább azoknak a holtaknak a tetemét, akik a pokolra jutottak.

 Egy másik csarnok a Holtak- fokán marad állva, a falai élő kígyók, férgek, amelyekből méreg folyik patakokban, úgy, hogy egészen elborítja a földpadlót; ebben méregben gázolnak térdig az esküszegők és az orgyilkosok. De épen marad egy szép csarnok is, csupa vörös aranyból; a neve Sindri. Itt az erényes, igaz embereknek jut majd hely. A legjobb hely azonban Gimlé lesz a Ragnarök után; itt húzódnak meg mindazok, akik túlélik a világégést. Gimlé az égben van, és tűz nem foghat rajta sosem. Azt tartják, hogy a déli ég fölött van egy másik ég, a Rémhosszú- nevű, azon túl pedig a harmadik ég, a Csupakék – itt van valahol Gimlé, azonban ma csak fény-elfek lakják.

Gimlében van egy szép lakóhely, az Egy-hevű, annak pedig van egy aranytetős csarnoka, a Brimir. Itt élnek majd, akik érdemesek arra: istenek, elfok és emberek együtt, folytonos mulatozással, pompás italok iddogálásával múlatván az időt. Egy új föld emelkedik ki a tengerből, egy csodálatosan zöld színű, ahol vadon nő majd az árpa, és a fű egész évben zöld marad. Ezen a földön többé senki sem visel majd fegyvert, mert nem lesz többé gonoszság, sem háború. A Nap, mielőtt a farkas elnyelné, egy szép lányt szül; Álfrödullt, aki anyja helyére lép az égen, ám ezúttal semmi nem űzi tova, így örök meleget ad majd a megmaradottaknak. Akik pedig túlélték Surt lángját az Ázok közül, azok egyszer összegyűlnek az Id- mezőn: Eljön Vidar és Vali, Odin két fia, és ott lesznek Thor fiai, Modi és Magni is, akik hozzák magukkal apjuk időközben meglelt, híres kalapácsát is. Végül megérkezik Helből kiszabadulván Baldr és Hödr, a két bűntelen fivér, akik újra felépítik Odin hajdani csarnokát.

Az összegyűlt istenek felemlegetik a régi időket, és az istenek végső harcát. A fűben aranytáblákat találnak, rajta a régmúlt története, egyúttal a rúnák titka, amit újra megfejtenek majd. Nem marad teljesen emberek nélkül ez az új világ: Az Yggdrasil épen maradt zugában, a Hoddmimir cserjésben elrejtőzött egy bűntelen emberpár, Élet és Életvágy. Ott húzódnak meg, és a hajnali harmattal táplálkoztak, így maradtak életben a Ragnarök idején. Ők fogják újra benépesíteni ismét az emberek világát.

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetijobb.blog.hu/api/trackback/id/tr601483430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása