egykis bemutatás az iskola hülyeségéből

Szépjónapot drága olvasok, Bajtársak !

Ma irodalom órán ültem a suliban a és olvastuk a könyvet egy részletet vettünk
parti "nagy" lajos  "Hősöm tere" című könyvéből.
olvastam olvastam és egy idő után elszörnyülködtem hogy milyen degenerált emberek képesek manapság írónak szegődni.Meg is kérdeztem a tanárt hogy ez most cionista ,zsidó vagy liberális esetleg buzi? Természetessen a költői kérdésre nem válaszolt.
Miért is kérdeztem ezt meg? itt a részlet ami a könyvemben van olvassátok s majd ti is meglátjátok mik vannak a mai tanmenetben és még úgyhiszem enyhén fejeztem ki magam.






olvassuk hát:

[...] Arról,hogy szomszédaim, kikről e lapokon bőven lesz szó, mióta s melyen céllal használták, illetve birtokolták a mellettem lévő padlásteret,senki nem tudott felvilágosítást adni. Eleinte, hasonlóan lakótáraimhoz,jól nevelten és álságossan né sem vettem róluk tudomást, noha figyelni kénytelen voltam rájuk;őszintén szólva úgy,ahogy lepke figyel az éjjeli lámpára avagy nyúl a közeledőfénycsóvára,s csak a vaksszerencsének köszönheti,ha nem szembejön vele, pontosabban nem vele jön szembe a tömör, üvöltő alakzat, hanem elhúz mellette,s csupán feldönti és fölkavarja.
   Ominózus szomszédaim módfelett hangos és nagy házat vittek, rajokban érkeztek hozzájuk látogatók a nap és éjszaka minden órájában, egyesek sasanorákban,tollkabátban, mások bomberdzsekiben, zöld lábtekercsben, baseballsapkában.Sportos,elegáns példány volt mindahány, olykor féltem, hogy terepjáróiktólleszakad a tető.Vagy épp lecsúszik az úszómedence, ugyanis szívessen és szenvedélyesen vízilabdáztak.
   Ha éjszakai órán, úgynevezett műsoros sejtgyülések után lövöldözésre, szomszédaim heves géppisztolypárbajára ébredt a környék,valaki, vélhetően a családfő,mindíg az ablakhoz ugrott, steátrálisan kidobott azon egy működő tévékészüléket.Miközben üvöltve szidta az összes látogató[...]anyját,az összes léhűtőta [...] videójukkakal,amelyikbennincs egy rendes, előremutató műsor,csak lövöldözés van meg erőszak,mit őezennel nem tűr tovább.Meg hogy mért nem tudnak inkább Csejkoszkít hallgatni.
   Az ilyen közjáték nem volt ritka, mindennaposnak mégse mondhatnám. Különben is a harsány tavaszra eseménytelen koranyár jött, hetekig csupán sírást, műszercsörgést,kis jajgatásokat hallottam, akár egy húsüzemben vagy magánklinikán. Kétségtelen,sok fehérköpenyes alak járt náluk,s a szomszédom maga is leginkább hentesnek avagy katonakorházi mútőssegédnek tűnt, már amennyire elsuhantában a tej üvegen át megállapíthattam.
   Azután, igaz, augusztusban, hosszú és valódi csönd következett; mint utóbb egy személyeskedő,AIDS-tárgyú vitájukból megtudtam, szomszédaim Hawaiiban voltak nyaralni.
   Persze mikor beköszöntött az ősz"kezdődött előröl az életvitelük" , mert bár ilyenkor sokan elköltöznek, az itt maradók épp elegen vannak a "biznicre és a szaros politikára" , ahogy szegény házmesterünk mondotta, mielőtt idén februáran eltűntvalamelyik hegyvidáéki pszihiátrián. Ő állítólag tizenkilenc friss hullát számolt meg a liftaknában egyetlen hétvége alatt, továbbá rengeteg strucc- és pingvinaprólékot.


                                              *  *  *

Noha púhogásukból, húhogásukból, személyes társadalmi és magánéletük hangjaiból már jól ismertem szomszédaimat, szót velük még a legfelszínesebb, lakótársi értelemben sem váltottam, nem is lett volna hol, a liftet is, a lépcsőházat is meglehetőssen ritkán vették igénybe.Különös atmoszvérájuk,a nyomukban kavargó tollmeleg levegő általában megfoghatóbb volt, int ők maguk. Egyebek mellett ezért lepett meg és kavart föl, amikor egy őszi éjszakán maga a szomszédném csengetett be néhány dülleteg unokaöccsével, valamint egy zsúrkocsival.
   Elhadarta a nevét és kért egy bocsikát a zavarásért. Ugyan már, mondtam, mit nem tetszik gondolni?! Szó nincs zavarásról. Magamon lepődtem meg a legjobban, hogy ly nyugodt voltam, mint repülés vagy víz alatti úszás közben, a hangom közvetlen volt, lezser és ikrás: parancsoljon velem, mondtam a kis teremtésnek, miben segíthetek? Alig múlt éjfél, a lépcsőház törött ablakán vastag csíkban szivárgott be a tejes köd, a tetőn féklyák lobogtak, messziről el-elhalkulva szólt a naciotechno.
   Úgy áll a helyzet, mondta a szomszédném belevörösödve, szóval az van, hogy azt kérdezi, mert most egy endkívüli és nagyon zűrös... költésük van folyamatban, és éjjel minden[...] márkabolt zárva van, hogy egésszen véletlenül nem tudnám-e a mikrohullámút kölcsönadni,ha nem turbó is jó. Pár nap, és tök kifertőtlenítve visszahozzák, természetessen csakis rendes bérleti díjért, nyugodtan mondjam meg mennyi a mennyi, de ha akarom, ő új árában megveszi promt, első a család. Azt viszont szeretné kérni, hogy a párja ne tudja meg, van annak probcsija elég a világgalambsággal, mért terhelődne meg ezzelis, ha értem őtet.
   Hízásra hajló, jól karbantartott termtés volt, aprókat ántott a fején, mint mindannian. Alig nézett rám, inkább a meztelen térdemet bámulta. A romlatag púder alatt sokkal inkább kibuggyanó szépléleknek tűnt, mint nagyravágyó mozgalmár-feleségnek. Ugyan hozott egy köteg összegumizott tízezrest, alig lepődött meg, hogy nem kértem pénzt a szívességért.
   Okéka, de akkor legalább nem kérek-e konyakmeggyet, kérdezte , és odakínálta nekem az aranyszínű otthonkája zsebét. A forró zsebemből, durrogta lányos mosollyal.
   Nagyon kedves, de nem kérek,feleltem.
   Akor pláne csocsikösz, mondta, és intett a kis unokaöcsöknek, akik a zsúrkocsira helyezték lestrapált mikrohullámú sütőmet, és nyikorogva beletolták a lépcsőházi ködbe. Még hallottam, ahogyan fölhív valakit a mobilján, hogy oké zsoké, aztán csak az az illat, a suhogás és a huzatos csond.
   Álltam az üres folyosón bambán, egyedül, mint aki álmából riadt.Bezárkóztam, visszafeküdtem, de hogy elaludtam-e vagy sem, nem tudom. Mindenesetre kétszer keltem föl és mentem ki a konyhába reggelig, de mindkétszer csak a hült hely négyszögét találtam a polcon, a sütő gumibakjai által kirajzolt sápadt karikákkal.


                                                *  *  *

Bár az előzményekkel általában zavarban vagyok, valószínűleg idetartozik, hogy néhány héttel később, egy délutáni alvásomból furcsa fájdalomra ébredtem, Fájt a vállamon a hajdani sebszáj, a búzaszemnyi lyuk, amit lassan tíz éve harapott ki onnét egy hattyú. Szúrt és lüktetett, mintha friss lenne,s amikor a fürdőszobá-tükörben megnéztem, csöpp hideg vért izzadt ki magából. Alighanem megkapartam álmomban, gondoltam, és estére teljessen elfelejtkeztem a dologról, mégis, akkor volt elősször ez a kényelmetlen érzésem, ez az elvarratlanság-érzés, mely azóta úgy tartozik hozzám, akár a bőröm. Olyasmi ez, mint amikor valami furcsaságot talál számítógépben az ember, egy rejtélyes múbelet nyomát, amit nem ő végzett el. Hogy ugyan senki sem járt benne, mégis volt ott valaki.
   Másrészt akkor éreztem először az átható domesztos-szagot
   De fentiektől eltekintve sokáig csupán az utcán, s ott is többnyire zárt alakzatban találkoztam velük. Házmesterünkkel ellentétben nem készítettem statisztikát, de bízton állíthatom, napról napra többen lettek. Legalábbis nagyobbnak tűntek a csoportos kiterjedésük, ha úgy tetszik, a fajbruttó testtömegük szerint, és határozottan szerettek csoportban megjelenni.
   Személyes gyarapodásukat pedig, azt, hogy egyénileg is kövérednek, magasodnak, még futólag, a szemem sarkából is észrevettem. A figyelem e megfeszített, ám periférikus fajtája egyre jobban elterjedt a városban, nekem is ez lett a begyakorolt nézésem, hisz frontálisan méregetni, pláne megszámolni vagy fényképezni őket nem volt tanácsos, Tényleg nem, látásból több félszemű fotóriportert ismertem.
   Kétség nem fér hozzá, szabadidőben is duzzadtak az energiától. Ha megunták az olykor skalpolásig nemő bakalódást egymás közt, mintegy a térigényüket bizonyítandóbenyomtan egy-egy kirakatot, arrébb föltörtek néhány keketi autót. Házmesterünk mesélte, hogy tanúja volt egy esetnek, mikor úgy csipkedtek szét egy szerencsére üres babakocsit, akár valami elhagyott kakaóscsigát.
   Ha pedig szolgálatba lépve fölfújták magukat és szabályos alakzatba repültek, az ember jobbnak látta átmenni az utca túlsó oldalára. Eleinte, legalábbis az én tapasztalataim szerint a szimpla járókelővel legfeljebb csak csipkelődtek, de cigányra, négerre, zsidóra határozottan utaztak. Úgy is mondhatnám, aki történelmileg jobban félt tőlük, arra.
   Hallani persze mindenfélét lehet, hogy némely környéken mindennapossak a véres verekedések, hogy összetörtek újpesten egy baromfiboltot, a Ferencvárosban egy díszmasár-kereskedést, és suttogtak kifejezett rémségeket is az úgynevezett "cigánypecsenye-klubokról", "koporsólet-partyról", s a szóbeszéd túloz, a médiáknak pedig elemi érdeke a nagyotmondás, azt magam is láttam, hogy egyszer a Kossuth-szobornál megfogtak egy öregasszonyt, s fölrakták a derék államférfivállára. Ott sikogatott torkaszakadtábban, könyékig a vekni kenyerében,egy gimnáziumi tanárnő. Szerencsére ülésszak volt, s hamar eltávolították a rendőrök.
   Riválisuk a sirályokkal köztudomású volt, rendszeresen összecsaptak, sokszorközönség előtt. Tanúja voltam például, hogy mikor egy szegény, hibbant nótaénekes rikoltozva de félreérthetetlenül a sirályokat bíztatta, huhogva körbefogták, és belekergették a Dunába Szakkifejezéssel élve : megdunáztatták, e tájon ennek szép hamánya van. Az öregasszonyt később eltélték, nótaénekes azzal úszta meg, hogy megfulladt.
   Azt hiszem, a saját szememmel akkoriban több garázdaságot nem láttam, ennyit pedig mindenki lát. Ronda hely a világ. Kelet-Európában pedig egy ezredvégi metropolis egy ilyen összehányt szürkeállomány különösen érdes és türelmetlen, őrültek,  fanatikusok és angyalo lakják, mint mindannyiunkat.







Nah most ha valaki eljutott idáig amit egyépként nagy örömmel fogadok az már kommentelhet is. Hogy milyennek is látja ezt a szennyt, most vagyok 8.-as és ezmég csak rosszabb lesz a történelemkönyvemből nemis idéznkmert egyszerüen hányok attól a hazugságáradattól ami benne foglaltatik.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.